|
2009 november 30
Posted in
Sharks
Az idén öt éves a Győr Sharks. Egy kis múltba tekintés - a Győr Sharks egyik alapítója Becs László a csapat megalakulásáról...
2003 kora tavaszán figyeltünk fel az amerikai focira, akkor tudatosult bennem teljesen, hogy mi is ez valójában. Hetente többször megnéztem a Minden héten háborút majd egy hónap múlva kaptam egy labdát (gumi labda volt, replica), és lejártunk hárman dobálni. Interneten keresgéltünk és az alapján játszottunk a magunk módján. Ezt a nyarat végigdobáltuk, majd ősszel a Sport1-en elkezdték adni a profi meccseket, és itt láttuk a Farkasok reklámát. Felkerestem a honlapjukat, és felvettem a kapcsolatot Varga Pistivel az egykori Budapest Cowboys (1994) játékossal. Ő mondta, hogy akárhányan vagyunk jegyeztessük be magunkat, és találjuk ki a nevünket meg a színeket. Egy dobálózás után, Baldauf Attilával beszélgettünk, és mondtam, hogy nekem mindegy a szín de mivel a kedvenc állatom a cápa ezért azok leszünk, abból nem engedek. Ő kiválaszthatja a színeket. Ebben meg is állapodtunk. Nagy tévhit, hogy az Any Given Sunday miatt lettünk mi is cápák. Egyszerűen azért, mert az az én kedvenc állatom. Eközben Varga Pisti adott nekem egy telefonszámot, hogy van egy srác még Győrben aki ugyanígy csapatot akar alakítani hívjam fel, és beszéljünk össze. Így is lett. Felhívtam a srácot, Cserjés Károlyt. Meg is beszéltünk egy találkozót. Itt sem ütköztem nagy ellenállásba a névvel kapcsolatban. A következő héten kedden már meg is volt az első „hivatalos” edzésünk. Karcsi hozta az egyetemista ismerőseit (mára már csak Kiss Zoltán, Kohut Dávid, Baldauf Attila és Én maradtunk meg a legelső edzésről) . A következő edzés csütörtökre esett. Pestről lejött hozzánk Boda Gábor, Varga István és Kelemen Sándor, az egykori Budapest Starforce, Budapest Lions és Budapest Cowboys játékosok. Közülük Boda Gábor maradt itt edzősködni, és lehozta egy gyerekkori barátját és ugyancsak veterán játékost, Grátz Vilmost. A két edző teljesen különböző hozzáállása furcsa volt számunkra. Míg Gábor csendesebb, nyugodtabb, addig Vili kiabált, intenzívebben tanították nekünk az alapokat. Nagy fába vágták a fejszéjüket. Sok srácnak ez volt az első sport, amit csinált. Nem volt nagy mozgáskúltúrája, nem tudtak futni, nem volt kondijuk…Úgyhogy nemcsak a foci alapokat kellett tanítani, hanem futást is. Az edzések télen is folytatódtak persze, csak volt hogy le voltunk tiltva a füves pályáról. Maradt akkor a betonos, amin elég nagy jégfoltok voltak. Izgalmas edzések voltak annak idején. Az első három hónapban felszerelést még csak nem is láttunk. Hozzáteszem jó is volt először szerelés nélkül, mert így tanulta meg mindenki igazán az alapokat, az igazi tackle-t, a mozgást. Persze, amikor megjött a szerelés, akkor mindenki kisgyerekként ment be az öltözőbe a saját felszereléséért. Az első adag felszerelés karácsony környékén jött meg, úgyhogy pont jól jött ajándéknak a srácoknak. Akkor még csak szóbeszéd , álom volt a magyar bajnokság. Akkor csak edzettünk, azért hogy tanuljunk, majd eljött egy edzés, amikor bejelentették a edzők, hogy áprilisban Debrecennel játszunk egy barátságos mérkőzést. A Debrecen Gladiators velünk egy időben alakuló csapat volt. Mára sajnos eléggé eltűntek. Sajnálom, hogy ilyen régi csapatok eltűnnek a süllyesztőben. Debrecen Győr nagy riválisa volt. Az első meccsünk 20-20-ra végződött. Az első bajnokság nyitómérkőzésén a Gladiatorokkal játszottunk hazai pályán. Ez a meccs beíródott a nagy magyar amerikai futball könyvbe. Megszülettek az első hivatalos futott, és elkapott yardok ( Kohut Dávid kezdte a sort, Schwarz Ferenc folytatta, Én pedig (3 TD elkapás egy mérkőzésen amit azóta a csapatban senkinek sem sikerült még megdöntenie) befejeztem. Ebben a bajnokságban 4 csapat játszott. A Győr Sharks, Debrecen Gladiators, Nagykanizsa Demons és a Budapest Wolves. Az akkor még magasabb színvonalat képviselő Wolves könnyedén vert el mindenkit a bajnokságban. A leggyengébbnek a Démonok bizonyultak. A „rájátszásban” Győr kikapott a Debrecen ellen ( az eddig pályafutás során egyszer ), így a bajnokság Gladiators – Wolves meccsel zárult. Ez jót is tett a csapatnak. Mindenki helyre tudta magát rakni fejben és fizikálisan is a következő bajnokságra. A következő bajnokságot meg is nyerték a Cápák. A döntőt ki mással is játszhattuk volna, mint a Debrecennel. Nagyon szoros meccsen nyertünk 7-6-ra. A III. bajnokság döntőjét is velük játszottuk, de azt már fölényesebben 42-12 re nyertük meg.
Sokminden történt az elmúlt években. Az edzők a játékosokból lassan csapatot kovácsoltak, azok akik kitartottak a Sharks mellett mostanra elkötelezték magukat ennek a sportnak. Minden eddigi eredmény nemcsak a játékosok és az edzők befektetett munkájának köszönhető - az ismerősök és családtagok támogatása nélkül nem sikerült volna idáig eljutni - amit elsősorban a sport szeretete motivál. Jópáran űztek már korábban is valamilyen sportot ezért jogosan merülhet fel a kérdés : miért váltottak az amerikai focira ?
- Sokféle sportot kipróbáltam, főleg egyéni sportokat /pl.:14év Judo/. Úgy gondolom a csapatsportok közül a amerikai foci a legjobb! Mindenki tud magának posztot találni a csapatban, legyen bármilyen a testalkata! Egy a fontos: legyen kitartása, legyen kicsit fanatikus...
- Nagyjából négy éve láttam a tv-ben életem első amerikai foci meccsét, ha jól emlékszem a New England játszott a Colts-al.
Akkoriban még csak három csapat volt Magyarországon (Sharks, Wolves, Gladiators). Természetesen a Cápák csapata volt a legkézenfekvőbb, és másnap kedden már edzettem. Valahogy így kezdődött, és azóta nem bírom abbahagyni, pedig egyre jobban fáj mindenem egy komolyabb meccs után :). Számomra ez a legjobb csapatsport amit eddig műveltem.
- Itt aki elszánt és kemény az lesz a győztes. Ráadásul minden pillanatban változhat az állás, esemény van bőven.
- Szerintem ez az igazi csapatsport ami nem hasonlítható semilyen más csapatsporthoz sem. Itt mindenkinek mindig tökéletes munkát kell végeznie. Nem elég ha a labdás ember gyors vagy jól olvas, semmit nem ér ha nincs fal és nem végzi a dolgát. Az amerikai fociban nem magadért hanem a csapatért küzdesz. Nekem az tetszik benne a legjobban hogy a másik ember (a csapat) sikeréért "feláldozod" magad, és hogy rengeteget kell benne küzdeni és Én szeretek küzdeni.
Azért Sharks mert szerintem nálunk a legjobb a csapat, a társaság! Ez a legfontosabb. Itt kezdtem el focizni és hűséges vagyok. Az öt év alatt nagyon sok barátot szereztem a csapatból és ez sokat számít!
Utoljára de nem utolsó sorban itt a Vili, sokszor nem értek vele egyet de nincs még egy ilyen (jó értelemben vett) fanatikus, mint Ő ebben az országban. Nagyon sokat köszönhet a csapat neki szerintem. Ha Ő nincs már széthullottunk volna!
" 2003 kora tavaszán figyeltünk fel az amerikai focira, akkor tudatosult bennem teljesen, hogy mi is ez valójában. Hetente többször megnéztem a Minden héten háborút majd egy hónap múlva kaptam egy labdát (gumi labda volt, replica), és lejártunk hárman dobálni. Interneten keresgéltünk és az alapján játszottunk a magunk módján. Ezt a nyarat végigdobáltuk, majd ősszel a Sport1-en elkezdték adni a profi meccseket, és itt láttuk a Farkasok reklámát. Felkerestem a honlapjukat, és felvettem a kapcsolatot Varga Pistivel az egykori Budapest Cowboys (1994) játékossal. Ő mondta, hogy akárhányan vagyunk jegyeztessük be magunkat, és találjuk ki a nevünket meg a színeket. Egy dobálózás után, Baldauf Attilával beszélgettünk, és mondtam, hogy nekem mindegy a szín de mivel a kedvenc állatom a cápa ezért azok leszünk, abból nem engedek. Ő kiválaszthatja a színeket. Ebben meg is állapodtunk. Nagy tévhit, hogy az Any Given Sunday miatt lettünk mi is cápák. Egyszerűen azért, mert az az én kedvenc állatom. Eközben Varga Pisti adott nekem egy telefonszámot, hogy van egy srác még Győrben aki ugyanígy csapatot akar alakítani hívjam fel, és beszéljünk össze. Így is lett. Felhívtam a srácot, Cserjés Károlyt. Meg is beszéltünk egy találkozót. Itt sem ütköztem nagy ellenállásba a névvel kapcsolatban. A következő héten kedden már meg is volt az első „hivatalos” edzésünk. Karcsi hozta az egyetemista ismerőseit (mára már csak Kiss Zoltán, Kohut Dávid, Baldauf Attila és Én maradtunk meg a legelső edzésről) . A következő edzés csütörtökre esett. Pestről lejött hozzánk Boda Gábor, Varga István és Kelemen Sándor, az egykori Budapest Starforce, Budapest Lions és Budapest Cowboys játékosok. Közülük Boda Gábor maradt itt edzősködni, és lehozta egy gyerekkori barátját és ugyancsak veterán játékost, Grátz Vilmost. A két edző teljesen különböző hozzáállása furcsa volt számunkra. Míg Gábor csendesebb, nyugodtabb, addig Vili kiabált, intenzívebben tanították nekünk az alapokat. Nagy fába vágták a fejszéjüket. Sok srácnak ez volt az első sport, amit csinált. Nem volt nagy mozgáskúltúrája, nem tudtak futni, nem volt kondijuk…Úgyhogy nemcsak a foci alapokat kellett tanítani, hanem futást is. Az edzések télen is folytatódtak persze, csak volt hogy le voltunk tiltva a füves pályáról. Maradt akkor a betonos, amin elég nagy jégfoltok voltak. Izgalmas edzések voltak annak idején. Az első három hónapban felszerelést még csak nem is láttunk. Hozzáteszem jó is volt először szerelés nélkül, mert így tanulta meg mindenki igazán az alapokat, az igazi tackle-t, a mozgást. Persze, amikor megjött a szerelés, akkor mindenki kisgyerekként ment be az öltözőbe a saját felszereléséért. Az első adag felszerelés karácsony környékén jött meg, úgyhogy pont jól jött ajándéknak a srácoknak. Akkor még csak szóbeszéd , álom volt a magyar bajnokság. Akkor csak edzettünk, azért hogy tanuljunk, majd eljött egy edzés, amikor bejelentették a edzők, hogy áprilisban Debrecennel játszunk egy barátságos mérkőzést. A Debrecen Gladiators velünk egy időben alakuló csapat volt. Mára sajnos eléggé eltűntek. Sajnálom, hogy ilyen régi csapatok eltűnnek a süllyesztőben. Debrecen Győr nagy riválisa volt. Az első meccsünk 20-20-ra végződött. Az első bajnokság nyitómérkőzésén a Gladiatorokkal játszottunk hazai pályán. Ez a meccs beíródott a nagy magyar amerikai futball könyvbe. Megszülettek az első hivatalos futott, és elkapott yardok ( Kohut Dávid kezdte a sort, Schwarz Ferenc folytatta, Én pedig (3 TD elkapás egy mérkőzésen amit azóta a csapatban senkinek sem sikerült még megdöntenie) befejeztem. Ebben a bajnokságban 4 csapat játszott. A Győr Sharks, Debrecen Gladiators, Nagykanizsa Demons és a Budapest Wolves. Az akkor még magasabb színvonalat képviselő Wolves könnyedén vert el mindenkit a bajnokságban. A leggyengébbnek a Démonok bizonyultak. A „rájátszásban” Győr kikapott a Debrecen ellen ( az eddig pályafutás során egyszer ), így a bajnokság Gladiators – Wolves meccsel zárult. Ez jót is tett a csapatnak. Mindenki helyre tudta magát rakni fejben és fizikálisan is a következő bajnokságra. A következő bajnokságot meg is nyerték a Cápák. A döntőt ki mással is játszhattuk volna, mint a Debrecennel. Nagyon szoros meccsen nyertünk 7-6-ra. A III. bajnokság döntőjét is velük játszottuk, de azt már fölényesebben 42-12 re nyertük meg. "
Igen, elég sokminden történt az elmúlt években. Az edzők a játékosokból lassan csapatot kovácsoltak, azok akik kitartottak a Sharks mellett mostanra elkötelezték magukat ennek a sportnak. Minden eddigi eredmény nemcsak a játékosok és az edzők befektetett munkájának köszönhető - az ismerősök és családtagok támogatása nélkül nem sikerült volna idáig eljutni - amit elsősorban a sport szeretete motivál. Jópáran űztek már korábban is valamilyen sportot ezért jogosan merülhet fel a kérdés : miért váltottak az amerikai focira ?
- Sokféle sportot kipróbáltam, főleg egyéni sportokat /pl.:14év Judo/. Úgy gondolom a csapatsportok közül a amerikai foci a legjobb! Mindenki tud magának posztot találni a csapatban,
legyen bármilyen a testalkata! Egy a fontos: legyen kitartása, legyen kicsit fanatikus...
- Nagyjából négy éve láttam a tv-ben életem első amerikai foci meccsét, ha jól emlékszem a New England játszott a Colts-al.
Akkoriban még csak három csapat volt Magyarországon (Sharks, Wolves, Gladiators). Természetesen a Cápák csapata volt a legkézenfekvőbb, és másnap kedden már edzettem. Valahogy így kezdődött, és azóta nem bírom abbahagyni, pedig egyre jobban fáj mindenem egy komolyabb meccs után :). Számomra ez a legjobb csapatsport amit eddig műveltem.
- Itt aki elszánt és kemény az lesz a győztes. Ráadásul minden pillanatban változhat az állás, esemény van bőven.
- Szerintem ez az igazi csapatsport ami nem hasonlítható semilyen más csapatsporthoz sem. Itt mindenkinek mindig tökéletes munkát kell végeznie. Nem elég ha a labdás ember gyors vagy jól olvas, semmit nem ér ha nincs fal és nem végzi a dolgát. Az amerikai fociban nem magadért hanem a csapatért küzdesz. Nekem az tetszik benne a legjobban hogy a másik ember (a csapat) sikeréért "feláldozod" magad, és hogy rengeteget kell benne küzdeni és Én szeretek küzdeni.
Azért Sharks mert szerintem nálunk a legjobb a csapat, a társaság! Ez a legfontosabb. Itt kezdtem el focizni és hűséges vagyok. Az öt év alatt nagyon sok barátot szereztem a csapatból és ez sokat számít!
Utoljára de nem utolsó sorban itt a Vili, sokszor nem értek vele egyet de nincs még egy ilyen (jó értelemben vett) fanatista mint Ő ebben az országban. Nagyon sokat köszönhet a csapat neki szerintem. Ha Ő nincs már széthullottunk volna!
Aki valamilyen sportot egyszer megszeret annak nem kell sokat magyarázni hogy miért jó azt játszani. Végezetül egy kis összefoglaló az idei eredményeinkről :
V. Hungarian Bowl
2009.09.12. - Győr Győr Sharks - Budapest Wolves 12 - 20
2009.09.26. - Győr Győr Sharks - Nyíregyháza Tigers 55 - 23
2009.10.11. - Budapest Budapest Cowboys - Győr Sharks 14 - 12
2009.10.17. - Budapest Budapest Titans - Győr Sharks 0 - 36
Összesítésben : 41 mérkőzésből 29 győzelem és 12 vereség.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
