Edzőtábor

Írta: Administrator | 2007 augusztus 28
Posted in Sharks

Csütörtök reggel 6:15. Győr, egyetemi parkoló. A csapat nagy része már a parkolóban várakozott.
Még a notórius késők sem engedték lazára a gyeplőt ezen a reggelen, 1-2 perccel a megbeszélt időpont után ők is megérkeztek. Némi tanakodás után előhívtuk gyerekkori tetrisz-emlékeinket és az utolsó köbcentiket is kihasználva csurrig töltöttük az autók csomagtartóit utazótáskáinkkal és a vállvédőkkel. A sisakok a manapság reneszánszukat élő bólogató kutyák helyét foglalták el a kalaptartókon, hirdetve a leelőzött autóknak: „itt a Győr Sharks utazik a szokásos nyári edzőtáborba”. A célállomás Dunaújváros. Sietni kellett. Délelőttre már be volt ütemezve az első edzés és előtte még el kellett foglalni a szállást. A szobák posztok szerint lettek beosztva. Sok idő nem maradt a holmikat elrendezni. Máris a délelőtti szerelés nélküli edzésre kellett átöltözni, hogy a kihirdetett 10 órára a pályához érjünk.

Az edzőpályához újra autózni kellett. Pálhalmának vettük az irányt és pár perc alatt meg is érkeztünk. A pálya mellett az árnyékban vártak minket az amerikai foci dunaújvárosi képviselői, a Gorillaz.

A sorakozó és a gyors bevezető megbeszélés után neki is állt a két csapat a győriek szokásos melegítésének. Ezt követően öt csoportra oszlott az egész társaság és rotációs rendszerben gyorsasági, ügyességi és technikai gyakorlatok sorába kezdtünk. Így telt az edzés első fele. Az ebédig hátralévő időben posztonkénti technikai gyakorlatok következtek. A pár perces szünetek leginkább a tetemes folyadékveszteség pótlásával teltek. Déli 12-kor mindenki kellőképpen elfáradva indult a közeli ebédlő felé.

Az ebéd és általában az étkezések bőségesek voltak az egész edzőtábor során, bár a szombati lecsó-vacsora nem aratott osztatlan sikert.

Ebéd után irány a szállás, zuhany és pihi. Persze a fiatalok nem bírtak magukkal és a délutáni pihenőidő nagy részében játékprogramokkal ütötték el az időt. Az idősebbek többsége persze inkább az ágyában szunyókált, vagy zenét hallgatott. Volt, akiről még időben kiderült, hogy elviselhetetlenül horkol és a kevésbé jó alvó szobatársak más szobában kerestek nyugalmat. A pár órás szieszta gyorsan eltelt és csakhamar az egész csapat felbolydult méhkasként a délutáni felszereléses edzésre készülődött.

Fél ötre mindenki felsorakozott a pálya alapvonalán és újra melegíteni kezdtünk. A jól megszokott gyakorlatok felszerelésben kissé nehezebben mentek főleg, hogy az inakban és izmokban még ott volt a délelőtti edzés fáradtsága. De ez csak az első percekben volt zavaró. A melegítés végére a szokásos poénkodás közepette erről már rég megfeledkeztünk. Annál is inkább, hogy edzőink nem sok időt hagytak szusszanni a kemény ütközések előtt.

Mogyorótörés. Így hívjuk azt a gyakorlatot, amikor kellőképpen szűk helyen kell egy blokkoló támadónak utat törnie a védővel szemben a futó előtt. A kritikus edzői szemek szúrón figyelték a mozdulatokat. Mindenki megmutathatta, hogy mire képes és cserébe megkaptuk az elemzéseket úgy a hibákról, mint a jó megmozdulásokról, hogy a következő körben ne kövessük el újra ugyanazokat a hibákat. Ezzel jól el is voltunk egy ideig, majd ismét posztok szerint technikai és taktikai gyakorlás következett egészen este hétig.

Vacsora után péntek és szombat este még uszodába is elmentünk, ahol ismét előkerült a tojáslabda, amivel sebtiben alkotott szabályok szerint kidobósat játszottunk. Az amúgy csendes uszoda ekkor már visszhangzott tőlünk. Egész zárásig maradtunk. Jól esett a hideg vízben lehűlni a délutáni tűző nap után. Az esték hátralévő része csendes beszélgetéssel, meccsvideozással és éjszakába nyúló kártyázással telt.

Az edzőtábor négy napja ebben az egyenletes ritmusban zajlott nap, mint nap annyi különbséggel, hogy vasárnap délután egy offense kontra defense mérkőzéssel vettünk búcsút a pálhalmai focipályától és a meccset végignéző Gorillaz-tagoktól.